II. Edmund vagy Vasbordájú Edmund (Edmund Ironside ) angol király, kinek Canute dán hódítóval vívott vesztes csatát követő halála után, 1016-ban száműzték gyermekeit, Edwardot és Edmundot Angliából. Canute, idegen király került az angol trónra. A száműzött gyermekek Hungáriában, Árpád-házi Szent István királyunk jóvoltából, a mecseki Rékavárban leltek mendedékre és biztonságot adó otthonra. Edward testvére, Edmund fiatalon meghalt. Edward, az angol trónörökös, Árpád-házi Gizella királyné gondviselésébe került. Edward később feleségül vette Szent István király és felesége, Gizella királyné leányát, Ágotát. Házasságukból született Margit, 1047-ben, testvérei Edgár és Christian. 1054-ben Edward a száműzött, mint törvényes angol trónörökös Ágotával és három gyermekével visszatért Angliába. Edward két nappal érkezése után meghalt, valószínűleg megölték. A gyermekek az angol királyi udvarban éltek, ahol Bencés szerzetesek nevelték őket. Ebben az időben a királyi udvarban lelt menedéket, a Skóciából menekülni kényszerülő III. Malcolm skót herceg. Itt találkozhatott először Margittal, leendő királynéjával. Gyóntató Edward, angol király (1042-1066) trónörököse, Árpád-házi Gizella és Edward gyermekei között volt. Gyóntató Edward angol király halálát követő trónért folytatott küzdelmek során Edgárt, Margit testvérét sikerült királlyá választani, de nem tudták megkoronázni és a hatalomért folytatott viszálykodás következtében a három tesvérnek el kellett hagynia az angol királyi udvart. Edgárnak azt tanácsolták, hogy utazzanak vissza Magyarországra, míg lenyugszanak a kedélyek. Hajójuk azonban viharba keveredett, mely eltérítette azt eredeti uticéljától. A part mentén észak felé vették az irányt, majd egy védett öbölben kikötöttek, melyet azóta St. Margaret's Hope-nak (Szent Margit Reménységfoknak ?) neveznek. III. Malcolm skót uralkodó a királyi hajósokra barátjaként tekintett és udvarába fogadta a menekülő családot. 1070-ben III. Malcolm feleségül vette Margitot. Margit, Skócia királynéjaként meghatározó szerepet töltött be a skót egyház átszervezésében. Mélyen vallásos volt, nagyon szigorú rend szerinti életet élt, böjtölt, naponta több órát imádkozott. Annak ellenére, hogy rangjából adódóan nagy gazdagságban élhetett volna, a lemondást választotta, az anyagi dolgokra nem úgy tekintett, mint saját tulajdonára, hanem mint olyan javakra, melyekkel a szegényeket, elesetteket segítheti. Életetét Isten szolgálatának szentelte. Az emberek szabad akaratukból járulhattak elé kéréseikkel, problémáikkal. Dunfermline mellett van egy kőtömb, melyet Szent Margit Kőnek neveznek a mai napig. Azért kapta ezt a nevet, mert Margit szokása volt azon a kövön ülve hallgatni az őt felkereső embereket. Úgy írnak róla, hogy jótékonysága és önzentlensége határtalan, segítette a szegényeket és felkarolta a legelesettebbeket. Minden reggel első dolga volt, hogy az ország különböző városaiból eléje vitt kilenc árva gyermeket saját kezűleg megetesse és dajkálja. A skótok és férje, III. Malcolm király előtt Margit személyét övező tisztelet kultusszá formálódott, életében is szent életű asszonyként tekintettek rá és a szabadságára büszke nép önként fogadta el egyházi reformjait. Nyolc gyermeknek adott életet, közülük Edgárt, Alexandert és Dávidot Skócia legjobb királyai között tartják számon. Matild leánya I. Henrik felesége, Anglia királynéja lett. Mária leánya bolognai gróffal (Eustace) házasodott, leányuk szintén angol királyné lett. Legidősebb fia Edward, az alnwicki csatában halt meg. Szent Margit gyermekei nagy szerepet játszottak Skócia, Anglia és Európa történelmében, gyermekei tanúi voltak a folyamatoknak, melyek elindították a kelta és a szász népek egyesülését és amelyek a ma ismert egységes Nagy Britannia kialakulásához vezettek.

1660-ban Párizsban egy Douay-i szerzetes könyvet írt Szent Margitról a "The Idea of a Perfect Queen in the Life of St. Margaret of Scotland" (A tökéletes királyné ideálja Skóciai Szent Margit életében) címmel. Idézet a könyvből:

"Some will admire the innocency of her manners in her tender years, the rigour she exercised on her body in her youth and the prayers wherewith she nourished her soul ... Methinks I make sufficient panegyric if I say she has been the Idea of a Perfect Queen, one of these wise ones who by the sweetness of her conversation, the innocency of her deportment and the force of her spirit reformed the disorders that had crept into her kingdom."

forrás: http://www.qmssa.org/st_marg.htm